Ez már tényleg az ősz

Úgy tűnik lassan már tényleg megyünk haza. Legalábbis az időjárásból ítélve.

A koordinátorunk ugyanis azt mondotta, hogy tavaly okt. 31-ig pólóban mászkáltak. Tudom, én fázós vagyok meg minden, de nekem ma már egy 3/4-es kellett, szóval már november van! Igazán furcsa amúgy az idő. Kb. olyan mint otthon áprilisban, iszonyú változékony, árnyékban hűvös, napon dög meleg és megérkezett a szél is. Mint ismeretes, szeretem az őszt, ez nem újdonság, de ez az ősz másmilyen. A lehulló falevelek, az eső, a szél, mind azt suttogja: "Nem sokára mész haza!" Itthon már hosszú nadrág és esténként melegítő felső kell és már kb 8 felé sötétedik. És majdnem elfelejtettem, már van egy legyünk is! Fantasztikus!:)

Otthon már elkezdődött a suli. Tessék mesélni az élményekről, tapasztalatokról és persze a rémségekről is! Kicsit bánatos vagyok, mert alig hallok rólatok... Persze, tudom otthon nem történik semmi érdekes. Srácok, itt sem! 

Ma elmentem vásárolni, mert létfontosságú volt savanyú uborkát vennem a tervezett krumplis tésztámhoz. Ez alapjáraton egy 45 perces móka. Ma, amikor főzni is kellett, 1,5 órámba került. Valahogy mindenkinek akkor támadt kedve nagy bevásárlást csinálni, amikor én is boltba mentem... -.-Nem vettem sok mindent, de a reggeli futás és a tegnap esti 1,5 órás torna után eléggé fáradtnak éreztem magam. Az sem segített a helyzeten, hogy nem aludtam valami jól. Na mindegy, nagy nehezen hazaszenvedtem magam és nekiálltam elkészíteni egy teljesen normális magyar ebédet: bableveske és krumplis tészta. Nagy nehezen megfőttek a kis babjaim, vígan eszegettem őket, megkóstoltam életem első krumplis tésztáját, ami egy cseppet túl hagymásra ellenben sótlanra sikerült, és mellé kissé méltatlan arckifejezéssel eszegettem a borecetben savanyított uborkát. Nem volt tökéletes ebéd, de az idejét sem tudom, hogy mikor főztem "hivatalosan" is magyar étket. Amúgy arra is rájöttem, hogy miért.:) Átlagosan 4-5 dolgot mosogatok el főzés után, most kapásból volt 3 lábas, vágódeszka, ilyen fakanál, rántásos lábas pfff... Emlékszem is, még a projekt elején mondtam a többieknek, hogy a magyar ételek készítése elég macerás. Nem olyan mint összedobni egy rizottót vagy egy pasta-pesto kombót. Szerintem nem értették a dolgot. Minden esetre most van még 2 napra elegendő ételem. És képzeljétek, minden nap eszek levest!:) Otthon alig ettem levest, bezzeg itt, ahol nincs karalábé, zeller de még fehérrépa sem, itt persze enném a jobbnál jobb leveseket. Azért nem kell félteni, megoldom. Hála Anyunak, legalább normális fűszereim vannak és majd otthon buzgón eszem Anya csodás leveskéit!:)

A főzőcskén (és mosogatáson) kívül nem igen csináltam mást. Na jó, kitakarítottam a hűtőt (megint) és nekiálltam újra horgolni. Most épp egy karkötőn dolgozom, de valami hihetetlen béna a "recept" hozzá, úgyhogy megy az agyalás közben, hogy itt akkor most hogyan tovább.:)

Várom a leveleket, kommenteket, képeslapokat, mindent! Szép napot, puszi!