Pistoia

Igen, tudom, megint nem írtam lassan egy hete. Szóval az úgy volt, hogy csak úgy telnek a napok egymás után. Nem is értem. Az előbb még hétfő volt. 

Ez a hét amolyan "vegyes felvágott" dolog volt. Ez alatt azt kell érteni, hogy 3 napon Mateusz főzött (ő volt párban Aguedával), azért nem tovább mert 3 féle ételt tud kreálni, de azt jól.:) Szóval megegyeztünk, hogy nem gond, akkor a maradék 4 napban főzök kétszer én és kétszer Kristinék. Én tegnap főztem valami zöldséglevesnek nem nevezhető izét (itt nincs se fehérrépa, se karalábé se zeller se semmi, úgyhogy répa, krumpli leveskocka és ezúttal némi borsó). Amúgy nem lett rossz, a többieknek ízlett (el is fogyott mind), de ők nem kóstolták még Édesanyám remekeit.:) A második fogás rizibizi volt (és legalább annyira tapadósra sikerült, mint néha anyáé) és "közkívánatra" (Eveliina megőrül érte) cukkini fasírt és némi saláta, mert anélkül már nem is étkezés az étkezés.:) Ma megkreáltam életem első narancsos sütijét (mivel hegyekben áll itthon a narancs, de nem nagyon fogy), ami csöppet laposra sikerült, mivel még mindig nincs robotmasinánk, így kézzel kellett (volna) keményre verni a tojásfehérjét, de a karom majd' le szakadt már, így úgy döntöttem, jó lesz ez így.:) Az ízéről nem tudok nyilatkozni egyelőre mert még hűl.

Szóval a nagy "semmittevés" közepette elég sokat fagyiztam a héten és bringázni is voltunk Eveliinaval, de valami többre vágytam. Úgy érzetem jó lenne utazni egy kicsit. Úgy volt, hogy Sienába megyek, de az olyan messze van és tegnap edzésem volt, és már negyed négykor el kellett volna indulnom onnan, hogy hazaérjek, úgyhogy elvetettem eme remek ötletet és Pistoia mellett döntöttem. Pistoia kb. 10-20 perc vonatozás Pratoból, úgyhogy abszolút megfelelő célpont volt. A belváros nagyon pici, de tele van meglepetésekkel. Én nem vagyok egy nagy templom-kedvelő egyed, de a Szent Zénó-Katedrális teljesen elbűvölt. Nem mertem fényképeket csinálni odabent, mert nem voltam benne biztos, hogy szabad, és úgy voltam vele, hogy jó barátomnak, Google-nek van néhány képe róla. Nos, nem tévedtem.:)

A tervünk az volt, hogy ezúttal Pistoiában fogyasztjuk el a jól megérdemelt fagyinkat, de képzeljétek, mindössze két fagyizót találtunk és mindkettő ZÁRVA volt! Ez eléggé nagy csalódás volt nekünk, viszont cserébe megtaláltuk az eddigi legolcsóbb fagyizót Pratoban, és mint mindenhol, itt is remek a fagyi! Kicsit aggódom, hogy fagyi-függő leszek, mire hazamegyek, mert napjában többször is megfordul a fejemben, hogy "mmmm, milyen jó lenne mosgy gelato".:) Minden esetre erős akarattal egynél többet sosem engedélyezek magamnak.:) Visszatérve Pistoiához: találtunk egy helyes kis teret, ahol zöldség-piac működik és volt ott sajtbolt is meg minden egyéb érdekesség. 

A képemet itt tudjátok megnézni. Igyekszem mihamarabb feltölteni mindent és esetleg némi szöveget is szerkeszteni hozzájuk.:)

Nos ennyit mára, legyen szép hétvégétek!:) Puszi