Pesszimista bejegyzés

Ha valaki újfent csodálatos élményekről szeretne olvasni, az inkább hagyja ki ezt a bejegyzést, mert ez nem olyan lesz.

Az otthonunk lassan egy trágyadombra emlékeztet. Megbeszéltük a dolgokat, hogy mikor kinek mit kell csinálni, de teljesen feleslegesen, mert mindenki nagy ívben szart rá. Oké, megbeszéltük megint. Mind hiába. Szóval úgy működik, hogy "Én elmegyek egy hétre és bár az én feladatom lenne kitakarítani a nappalit, kihagyom, mert nem annyira koszos." Ezt a példát mutatja a fő szervező emberünk vagy mink. Ezek után nem tudom, hogy miért vannak meglepve a többiek, hogy legifjabb tagunk úgy hagyja figyelmen kívül a legalapvetőbb higiéniai és egyéb dolgokat (pl. WC lehúzása, mosogatás normális módon, szemét levitele stb), mint a sicc. Szóval vagyok én a "rendmániás állat", aki néha nem bírja tovább és kitakarít és vannak a többiek akik néha megcsinálják, amit megbeszéltünk... A higiéniai dolgok olyan szinten elfajultak, hogy megfogadtam a tanácsot, hogy telepítsek be a szobámba evőeszközt és saját poharat. Szóval bementettem már egy konyharuhát is és szerintem a vegetám és a hámozó szerszámom is beköltözik, mert nem akarom, hogy ilyen mosogatási szokások mellett használjuk. Még 7,5 fenomenális hónap egy disznóólban. Hurrá.

Más: Elkezdődött a "versengés" a "ki a legökobb gondolkodású" címért. Most épp a pálmaolaj a menő téma... Az tök jó, ha odafigyelünk, hogy mi van 1-1 termékben, de talán ugyanilyen fontos (sőt!) lenne, hogy pl a vizet ne felejtsük a gázon, ha már percek óta forr, mert pazarlás, ne folyó víz mellett mosogassunk és sorolhatnám tovább... Van egy nagyon klassz kis ökobolt jó messze tőlünk. Tegnap felvetődött, hogy milyen jó lenne ökomosószer meg mosogatószer meg minden. Klassz, hogy épp most. Múlthéten az ötletgazda volt a konyhafőnök, ergo ő intézte a bevásárlást, ebben a 4 napban viszont én vagyok egy másik lánnyal, szóval marhára vicces az elgondolás, hogy majd mi hazacipeljük a cuccot onnan jó messziről. Mellesleg kedves asszisztensem úgy tűnik marhára leszarja a kis levélkémet amit írtam neki, hogy ma 9.30-10.00 körül indulnék boltba, merthogy főzni is kéne ma és az előző páros nem igazán tudta azonosítani a virsli fogalmát (habár leírtam nekik kétféle képpen) és análkül bizony nem móka a paprikás krumpli. Szóval ilyen remek hangulatban telnek a napjaim.

Ha ez még nem volna elég, elkezdődött az aikido edzéseim időpontjainak figyelmen kívül hagyása is az egyes "kötelező" programok szervezését tekintve, értsd: minden edzésemre rászervez valamit drága főnökünk, úgyhogy trükközhetek, ha edzésre akarok menni. Hab a tortán...

Szebb napokat!