2012. február 17., péntek

Édes "semmit" tevés

A címet persze nem kell komolyan venni, bár igazán csodálatos érzés lassan 6 év után, hogy nem a tárgyfelvétel és a kreditek számolgatása töltötte ki a napjaimat az elmúlt egy hónapban. Nincs se előadás, se gyakorlat, se beadandó. Élvezem.:)

Pár szót arról, hogy mivel is vagyok elfoglalva; elkezdtem olaszul tanulni, ami sokkal élvezetesebbnek tűnő elfoglaltság, mint annak idején az iskolapadban a francia órákon gyötrődni. Elég sok hasonlóságot vélek felfedezni a két nyelv között, de míg a francia nyelv kiejtésétől égnek álló hajjal visítok, addig az olasz kifejezetten tetszik.:)
Aztán el kellett intézni pár hivatalos dolgot is a kiutazás előtt, úgy mint útlevél csináltatás (biztos ami biztos), nemzetközi EU TB kártya, egy kör az önkormányzatnál, voltam indulás előtti képzésen is (ahol hatalmas meglepetésemre egy évfolyamtársam is megjelent!:) Remélem jól érzi magát Horvátországban.), és biztosan kifelejtettem még ezt, azt...

A készülődésen kívül még olyan luxusnak számító dolgokra is marad időm, mint gyöngy fűzés, varrás, horgolás, süti sütögetés és társai. Idejét sem tudom, hogy mikor álltam neki utoljára teljes lelki békével bármelyiknek. (Jó-jó, horgolni tanulni még csak most kezdtem el.:)) Nos, néhányan bizonyára ismeritek a testvéremet, akinek mindig újabbnál újabb projektek készülnek a keze alatt. Az egy dolog, hogy talán akaratlanul is, de megfertőzte anyát és engem is az örökös mókolással, de még ajándékot is ígért annak fejében, ha kiteszem a következő felhívást. Kihagyhatatlan lehetőség, hogy még egy bónusz ajándékhoz jussak tőle, így egyszerűen nem volt más választásom, és jelentkeztem a Niki blogján a játékra.


A szabályok:

1. Bárki játszhat, akinek blogja van.
2. Az első 3 ember, aki kommentet hagy ennél a bejegyzésnél, hogy jelentkezik a játékra, kézzel készített ajándékot kap tőlem az elkövetkező egy évben (365 nap a határidő).
3. Akik kommentet hagynak, azok vállalják, hogy kiteszik ezt a felhívást a blogjukba és a fent írtak szerint ők is továbbviszik a játékot. Csak ebben az esetben kapják meg a meglepetést tőlem.

Tudom, hogy nem ezzel a céllal készül a blogom, de játszani jó, úgyhogy tessék, csak tessék!

1 megjegyzés:

  1. 1) Az útlevél hasznos, pláne, ha esetleg ősi családi hagyomány szerint eltévedsz hazafele Pratoban mondjuk az aikido edzésedről és hirtelen Japánban találod magad. (Sose lehet tudni.)

    2) Nem mintha annyira tekerned kéne a bónusz ajándékokért, mindenesetre rendkívül hízelgő a rajongásod;) Amúgy meg anya fertőzött meg engem a mókolással, aztán nála elmúlt, nálam fellángolt és visszafertőztem, múlt hétvégén meg a Ti serénykedésetek hatására vettem a kezembe a kötőtűt. Körfertőzés. :D

    VálaszTörlés